Eversong
Szoktál álmodozni? Olyan dolgokról, amiket nem tudsz vagy nem mersz megtenni? A film nézése vagy a könyv olvasása közben elábrándozol azon, hogy vajon te mit tennél a főhős helyében?
Az rpg, azaz a szerepjáték (role playing game) arra ad lehetőséget, hogy fantáziádat felhasználva érdekes kalandokat élhess át. Több ez, mint egyszerű álmodozás, mert nem egyedül teszed. A szerepjáték tulajdonképpen olyan, mint egy interaktív történetmesélés, ahol közösen találjátok ki a történetet.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egyvalaki lesz a mesélő, a többiek pedig a játékosok. A játékosok kitalálnak maguknak egy-egy karaktert, azt, akit majd játszani fognak: kinézetét, képességeit és tulajdonságait leírják egy papírlapra. A mesélő pedig kitalálja a környezetet a kalandhoz. Ő találja ki, hogy milyen helyzetekbe csöppennek a játékosok, de természetesen rajtuk múlik, hogyan reagálnak ezekre.
A mesélő feladata nagyon fontos: biztosítania kell, hogy mindenki élvezhesse a játékot. Általában olyan emberek szokták elvállalni a mesélő szerepét, akikben ott az alkotói vágy. Bármit megtehet a képzelt világban, ő irányítja a történéseket, és ebbe vonja be a játékosokat, hogy megmutassa nekik a történetet, amit kitalált. Ugyanakkor rengeteg meglepetésben lesz része, amikor rájön, hogy hiába gondolt (látszólag) minden lehetőségre és tervezte meg a kalandot, mert a játékosoknak úgyis olyasmi jut eszébe, amit nem vett figyelembe. Épp ezért elengedhetetlen, hogy a mesélő mindig kész legyen a rögtönzésre.
Még nem esett szó a szabályokról. Természetesen vannak, de nem létezik egy általános szabályzat. Rengeteg szabályrendszer látott már napvilágot, ezek megvásárolhatók könyv formájában, de természetesen a mesélő is kialakíthat egy sajátot. A szabályok alapvetően két részre oszthatók. Egyik részük a karakterek megalkotását határozza meg, hogy minden játékos egyenlő esélyekkel indulhasson. A nagyobbik részük pedig azt segít eldönteni, hogy a karakternek a képességei alapján sikerült-e végrehajtani a kívánt cselekvést (pl.: tényleg meg tudja-e mászni a tíz méteres sziklafalat).
A karakterek fejlődnek is. Ha elég sikeresen kezelik a helyzeteket, tapasztalatot szereznek és erősebbek lesznek. A mesélő ítél arról, hogy mikor gyakorolt valamit már elégszer a karakter ahhoz, hogy jobb legyen benne. De a játékos dönti el, hogy karaktere mely képességeit milyen gyakran használja.
Mindig a mesélő szava a döntő. De igenis figyelembe kell vennie a játékosok igényeit és ezeket kell előnyben részesítenie. A mesélő és a játékosok egy csapat. Mint minden játéknak, ennek is az a lényege, hogy mindenki jól érezze magát.
Mindig úgy indul, hogy most valaki más lehetünk. Aztán rájövünk, hogy mindez önmagában nem lett volna elég. A legfontosabb az, hogy mindezt baráti körben csináltuk végig. Évekkel később is kellemes visszagondolni egy-egy éjszakába nyúló kalandra: a váratlan ötletek vagy bénázásaink (jobb esetben másé) és mindenek felett mérhetetlen elégedettség.
Akinek sikerült felkelteni az érdeklődését, annak azt tudom ajánlani, hogy keressen olyanokat, akik már játszanak. Úgy lehet igazán megtanulni, hogyan működik, ha az ember élőben látja. Abban pedig biztos vagyok, hogy szinte bárki szívesen válaszol a kérdésekre.(általában imádunk sztorizni, magyarázni és kifejteni a véleményünket)
Forrás: http://www.rpg.hu/iras/mutat.php?id=4465
Utolsó kommentek